A dokumentumot közreadja: Balogh János Mátyás

A lentebb közreadott forrás, A Nap című budapesti napilap szerkesztőségének 1912-es munkajogi szabályzata („pragmatikája”) azért különösen értékes dokumentum, mert némi betekintést nyújt az újságkiadók és újságírók 100 évvel ezelőtti (egymás iránti) jogaiba és kötelességeibe. Ezen unikális (hasonlót ugyanis nem ismerek a korból) forrás révén talán jobban megérthetjük egy Magyarországon ekkor még csak éppen hogy megszületett szakma belső(bb) viszonyait, azé a közösségét, amely ekkor már úton volt afelé, hogy az általa űzött foglalatosság valóban  hivatássá váljon.

A szabályzat részletesen kitért az alkalmazás és a fizetésemelés feltételeire is, akárcsak a belső fegyelmezés körülményeire. Elöljáróban, afféle kedvcsinálónak a dokumentumhoz,  nézzünk meg egy idézetet (a szabályzat 5. pontját):

„A munkatárs köteles a közönség irányában tapintatos, udvarias előzékenységgel viseltetni. A munkatárs munkájáért ajándékot vagy jutalmat sem maga, sem más részére el nem fogadhat.”

Betartották-e? Maradéktalanul biztosan nem, a lenti forrás (őrzőhelye: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, jelzete: B 331/276) tehát közel sem a „valóságot”, annak csak egy bizonyos keretét adja vissza.

 

A Nap szerkesztőségének szolgálati pragmatikája

Jelen szabályzat A Nap kiadótulajdonosa és A Nap munkatársai között jogérvényesen létrejött szolgálati viszonyt, valamint az ebből eredő jogokat és kötelességeket állapítja meg és nevezettek között szolgálati szerződés jellegével bír.

A Nap szerkesztőségének szolgálatába való felvételkor minden munkatárs megkapja ezen aláírt szabályzatot. Köteles azt a maga részéről is aláírni és ezzel elismerni, hogy magát a szabályzatnak mindenben aláveti. A kölcsönösen aláírt és kicserélt példányok szerződésül szolgálnak.

II. A munkatársak kötelességei

A Nap szerkesztőségébe csak olyan egyén vehető fel:
a) aki 18. évét betöltötte;
b) aki az újságírói tisztesség ellen köztudomású vétséget nem követett el.
Sem a kiadó, sem a szerkesztők, sem a munkatársak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai vagy sógorai munkatársakul nem szerződtethetők.

A munkatárs köteles minden ténykedésével A Nap érdekeit szem előtt tartani és előmozdítani, szolgálatát legjobb tudása és tehetsége szerint a kellő időben ellátni. A munkatárs szerkesztőjének (illetve a szerkesztő mindenkori helyettesének) engedelmességgel tartozik.

A munkatárs köteles a közönség irányában tapintatos, udvarias előzékenységgel viseltetni. A munkatárs munkájáért ajándékot vagy jutalmat sem maga, sem más részére el nem fogadhat.

Minden fix munkakörre szerződtetett munkatárs köteles rendes körülmények között abban a munkakörben tenni szolgálatot, melyet neki szerződési megállapodása megszab. Csak kivételes esetekben kötelezhető a munkatárs más munkatárs munkakörének ellátására. Ez a kivételes eset csak egy hónapig, szabadságon levő munkatárs helyettesítésekor pedig legföljebb hat hétig perpetuálható.

Szerkesztője engedelme nélkül senkinek sem szabad szolgálatát vagy szolgálati helyét elhagyni, sem magát a szolgálatban más által helyettesíttetni. Utólagos igazolásnak csak indokolt esetben van helye.

A munkatárs megbetegedését a szerkesztőnek haladéktalanul, szükség esetén táviratilag bejelenteni köteles. A szerkesztőnek jogában áll a munkatárs betegségéről a betegpénztári orvos által meggyőződést szerezni.

A hivatalos idő alatt a munkatárs magánügyekkel ne foglalkozzék.

A munkatárs köteles a szerkesztőségi titkot mindenkivel szemben megőrizni.

A munkatársak kéziratát a szerkesztőség helyiségeiből elvinni nem szabad.

Minden munkatárs köteles a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének tagja lenni.*)

• *) Rendes tagul fölvehető minden teljes korú, hivatásszerű magyarországi hírlapíró (férfi vagy nő), ki a fölvétel idején valamely magyarországi lapnál, a nyelvre való tekintet nélkül, állandóan alkalmazva van és kimutatja, hogy fölvétel előtt legalább három évig hivatásszerű újságíró volt. (Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének alapszabályai III. 4. §.)

A munkatárs szóbeli kérelem alapján indokolt esetekben szerkesztőjétől három napra terjedhető szabadságot kaphat. Megokolt esetben ez meghosszabbítható. A lapnál eltöltött egyévi szolgálat után a munkatársat három heti szabadság illeti meg, azokat, akik egy évnél hosszabb idő óta állanak a lap szolgálatában, egy hónap, azokat pedig, akik legalább nyolc éve szolgálják a lapot, öt hét, akik legalább tíz év óta szolgálják, hat hét. A szabadságot egyfolytában, vagy két részletben, akár télen, akár nyáron lehet igénybe venni, a szerkesztőség és a szerkesztők egyetértő megállapodása alapján. Fegyvergyakorlat esetén a lap kötelékében legalább öt év óta szolgáló munkatársnak kétheti szabadság jár. Szabadságát mindenki köteles igénybe venni. A munkatársak szolgálati éveinek számát e szabályzathoz mellékelt táblázat állapítja meg.

III. Fegyelmi intézkedések

Fegyelmi vétséget követ el a munkatárs, ha a jelen szabályzat egyes pontjaiban előírt szolgálati kötelességét megszegi, úgyszintén, ha a lapvállalatot illető valamely jövedelmet a maga vagy más részére elvon.

Csekélyebb szolgálati vétség rendbüntetéssel, súlyosabb pedig fegyelmi büntetéssel büntethető.

A) Rendbüntetések:

a) megintés,
b) pénzbírság, a szerkesztőségi kiskassza javára, mely esetenként három koronát meg nem haladhat.

 

B) Fegyelmi büntetések:

a) feddés,
b) dorgálás,
c) pénzbírság, mely öt koronától ötven koronáig terjedhet, ugyancsak a szerkesztőségi kiskassza javára,
d) elbocsátás a szolgálatból, amely esetben a felmondási igény, illetve a kereskedelmi törvény intézkedései irányadók. A kirótt pénzbírságok úgy a rendbüntetés, mint a fegyelmi büntetés esetén a munkatárs fizetéséből a legközelebbi hónap elsején teljes összegükben levonandók.

Rendbüntetéseket a szerkesztő alkalmazhat. Fegyelmi büntetést csak a fegyelmi bíróság róhat ki, szabályszerű eljárás után.

A munkatárs ellen fegyelmi eljárást kérhetnek: a kiadótulajdonos, a szerkesztőség és a szerkesztőség tagjai.

Ha a munkatárs a laptól bármiféle jövedelmet elvon, vagy a bíróság által nyereségvágyból bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésre, illetve hivatalvesztésre ítéltetik, az illető azonnal, fegyelmi eljárás mellőzésével, felmondási igény nélkül elbocsátandó.

Fegyelmi tárgyalásra fegyelmi bíróság hivatott. Ez a bíróság négy rendes és két póttagból áll és határozatait titkos szavazás útján hozza. Két tagot a kiadótulajdonos és a szerkesztők, kettőt pedig a munkatársak összessége delegál. Az utóbbiakat a munkatársak titkos szavazás útján egyévi mandátummal, saját kebelükből választják. Saját ügyben senki sem lehet bíró. Ilyen esetben a fegyelmi bíróság póttagjai hívandók be, akik közül az egyiket a kiadótulajdonos és a szerkesztők delegálják, a másikat a munkatársak választják, ugyancsak titkos szavazás útján. A póttag behívásának szüksége esetén mindig figyelembe veendő, hogy a kiesett rendes tag kinek a delegátusa volt. Ugyanis a kiadótulajdonos, illetve a szerkesztők által delegált rendes tag helyébe mindig csak az illetők által delegált póttag hívható be, épp így a munkatársak által delegált rendes tag kiesése esetén is csak a munkatársak által delegált póttagot lehet behívni. Minden év első napján a kiadótulajdonos és a szerkesztők együtt, úgyszintén a szerkesztőség egy-egy fegyelmi bírósági elnökjelöltet választ. Esetről-esetre sorshúzás dönti el, ki legyen az elnök.

A fegyelmi bíróság határozatai nem fellebbezhetők és nyomban végrehajtandók.

IV. A munkatársak jogai

A kiadótulajdonos és a munkatárs közötti szolgálati viszony megszűnik az elhalálozás esetén kívül:
a) kilépés,
b) felmondás folytán.
Elhalálozás esetén a munkatársnak a szerződésben megállapított felmondási díja az özvegynek, esetleg kiskorú árváinak vagy a nőtlen munkatárs szüleinek egy összegben haladéktalanul folyósítandó.

Minden munkatársnak joga van, kivéve, ha fegyelmi eljárás van ellene folyamatban, állásáról bármikor önként lemondani. Köteles azonban a kiadótulajdonos vagy a szerkesztő kívánságára legföljebb két hétig a lap szolgálatában maradni. Aki állásáról hónap közben mondott le, illetve a lap kötelékéből hónap közben lépett ki, fizetésének meg nem szolgált részét visszafizetni köteles.

Ha a kiadótulajdonos a munkatársnak fölmond, köteles fölmondási díjképpen minden munkatársnak három havi fizetését kifizetni. Azon munkatársaknak pedig, akik legalább nyolc éve állanak a lap szolgálatában, hat havi felmondási díj fizetendő. Ha a munkatárs gyakorolja felmondási jogát, az a havi fizetését visszafizetni nem köteles.

A munkatárs magasabb fizetési fokozatokba automatikusan lép elő.

A kiadótulajdonos a fokozatos fizetésjavításokon kívül arra érdemes munkatársakat külön fizetésemelésben is részesíthet. Az évenkénti fokozatos fizetésemelésnél mindig a legutolsó fizetés veendő alapul.

A fizetés minden hó elsején, előzetes havi részletekben, a napidíj nyomban a teljesített munka után fizetendő.

Utazási napidíjak: háromszáz koronán aluli fizetésű munkatársaknak tíz korona, háromszáz koronás, illetve azt meghaladó havi fizetésű munkatársaknak tizenöt korona. A napidíj minden megkezdett nap után jár. Az utazási költségekről minden utazás befejezésekor szabályszerű útiszámla terjesztendő be. Az előrelátható készkiadásokat a kiadótulajdonos, illetve a szerkesztő előlegezi. A beterjesztett útiszámla az adatok helyessége szempontjából az újságírói tisztesség oltalma alá helyeztetik.

A munkatárs fizetési előleget nem igényelhet.

A munkatárs állandó illetményeinek csonkítatlan élvezetében szabadságának és betegségének tartalma alatt is megmarad, ha a szabadság két hónapnál, a betegség pedig hat hónapnál tovább nem terjed. Hat hónapnál hosszabb betegség esetén még hat hónapig félfizetésre van igénye, ezután háromhavi végkielégítéssel elbocsátható.

Az egyévi önkéntesség leszolgálására bevonuló munkatárs fizetésének felét megkapja. Az így kiutalt fizetések összege előlegnek tekintetik. Ha a munkatárs a teljesített katonai szolgálat után a lap kötelékében két évet eltöltött, az előleg leíratik. Ha pedig valaki nyolchetes póttartalékosi aktív szolgálatát teljesíti, teljes fizetését zavartalanul élvezi.

A szerkesztőség hivatalos óráit a szerkesztő állapítja meg. Naptári ünnepnapokon a lehetőség szerint minden alkalommal más négy munkatárs szabadságolandó.

A munkatárs fizetési minimuma a lapnál eltöltött kétévi szolgálat után havi kétszáz korona. Aki még nem volt újságíró, félévig száz koronát kap, ilyen esetben a felmondási idő hat hét. A szerkesztőségnek ugyanazon időben csak három ilyen tagja lehet.

A munkatársak fizetése az alább megállapított arányokban automatice emelkedik:
1. Az évi 5000 koronát meg nem haladó munkatársak fizetése – ugyancsak havi előzetes részletekben fizetendő – évi 300 koronával.
2. Az 5000 koronát meghaladó munkatársak fizetése pedig hasonló módon kétévenkint 600 koronával, amíg a fizetés az évi 8000 koronát el nem éri. A fizetésemelés évenkint legkésőbb február 1-én esedékes, és pedig január elsejére visszamenő hatállyal.

A szerkesztőségi rendes munkaidőn túl készülő rendkívüli kiadásoknál foglalkoztatott munkatársak részére rendkívüli költség, illetve munkadíj folyósítandó, mégpedig annak a munkatársnak, aki a rendkívüli kiadás készítésénél a szerkesztőt helyettesíti, két nyomtatott oldalig terjedő rendkívüli kiadásnál esetenkint 15 korona, kétoldalasnál nagyobb rendkívüli kiadásnál esetenkint 20 korona, minden, a rendkívüli kiadásnál foglalkoztatott munkatársnak pedig esetenkint 10 korona.

Ha a munkatárs szerkesztőségi órákon kívül akként teljesít szolgálatot, hogy a lap számára kész kéziratot szállít, ilyen kéziratért esetenkint két hasábig 6 korona, minden további hasábért 5 korona külön munkadíj jár a munkatársnak.

Csak aláírt vagy jelzett cikkekért kötelezhető a munkatárs a sajtójogi felelősség vállalására. Ha egy cikkért a felelősséget nem vállalja, azt minden esetben írásban jelenti a szerkesztőnek. E bejelentések számára nyomtatott blanketta szolgál, amelyen a szerkesztő kijelenti, hogy a kérdéses közleményért vállalja a felelősséget. Ha az illető munkatárs rektifikációt kér, ennek a szerkesztő köteles helyet adni.

A kiadótulajdonos fizeti olyan munkatársak helyett, akik legalább öt év óta állnak a lap szolgálatában, az illető munkatársakra kivetett adót, valamint ugyancsak fizeti mindazoknak a munkatársaknak a nyugdíjjárulékait, akik e szabályzat életbeléptekor a nyugdíjintézet tagjai, a többi munkatársakét pedig csak ötévi, a lapnál eltöltött szolgálat után és valamennyi munkatársát rendes tagul beíratja a Budapesti Újságírók Egyesületének Betegpénztárába, értük a járulékokat havonta pontosan fizeti.

Ha a kiadótulajdonos a munkatársnak fölmond, jogában áll neki a munkatárstól szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését a fölmondási idő alatt is követelni. Ha azonban a kiadótulajdonos a fölmondásban levő munkatárs szolgálatára nem reflektál, a végkielégítés azonnal egy összegben válik esedékessé.

Budapesti közlekedési vállalatok jegyeiben – ha azokat a kiadótulajdonos elfogadja – minden munkatárs részesül. Máv. állandó kedvezményes bérletjegyek legalább fele része a szerkesztőség tagjait illeti. A villamos szabadjegyekre vonatkozó kérvényeket mindig a szerkesztő szerkeszti és írja alá. A szerkesztőséget minden körülmények között megillető és az összes Máv.-jegyek felét kitevő államvasúti jegyek odaítélése dolgában pedig a kiadótulajdonos és a szerkesztő együttesen határoz és e határozatot a kiadótulajdonos respektálni köteles.

Rendszeres naponkénti munkát más napilapnál a munkatárs nem vállalhat, amint hogy ily minőségben más napilap munkatársa A Nap-hoz sem szerződtethető. Minden munkatárs köteles esetleges mellékfoglalkozását bejelenteni. Ilyen esetekben a szerkesztő és a kiadótulajdonos együttes hozzájárulása kérendő ki.

V. A szolgálati szabályzat érvénye

Jelen szolgálati pragmatika aláírás után lép életbe és érvénye 1918. december hó 31-ig tart. További érvénye fölött a lejárat előtt egy évvel újból dönteni kell.

Jelen szabályzat határozatai csak a kiadótulajdonos és a szerkesztőség közös megállapodásával módosíthatók.

A lapvállalat tulajdonjogának átruházása esetén a kiadótulajdonos szavatossággal tartozik aziránt, hogy a jelen pragmatikában foglalt jogok és kötelességek a jogutódra is átszálljanak.

Aki A Nap munkatársai közül nem hajlandó magát alávetni a pragmatikának, A Nap szerkesztőségének tagja nem lehet. A kiadótulajdonos köteles e paragrafusnak érvényt szerezni.

Jelen szolgálati pragmatika a kiadótulajdonos és a szerkesztők, illetve a munkatársak kölcsönös megegyezése alapján jött létre, azt a felek magukra nézve kötelezőnek ismerték el és a szerkesztőség nevében a fő- és felelős, valamint a társ-szerkesztő és a szerkesztőség részéről megbízott négy munkatárs sajátkezű aláírásával látta el.

 

Budapest, 1912. október 6.

• Mérei Jenő s.k.
• Braun Sándor s.k.
• Gábor Andor s.k.
• Róna Lajos s.k.
• Dr. Hajdu Miklós s.k.
• Székely Miklós s.k.
• Lukács Gyula s.k.