HTML

social histories blog

társadalomtörténet-írói online fórum forrásokról, cikkekről, recenziókról, kérdésekről és projektekről. A „kéziratokat” ide várjuk: socialhistoriesblog (a) gmail.com

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

2008.11.29. 15:00 jmbalogh

Egy önkéntes naplója Miksa császár mexikói kalandjáról (forrásközlés)

A forrást közreadja: Perényi Roland

A Miksa császár mexikói kalandjában (lásd például itt, itt és itt) résztvevő osztrák és magyar önkéntesek közül többen is megörökítették a hadjárat eseményeit naplóikban, visszaemlékezéseikben (ezekből válogatás itt). Az eddig publikálatlan napló, amelyből lentebb részleteket közlünk, több szempontból is eltér az eddig ismert írásoktól. Az esetlen mondatszerkezetű, helyenként nehezen olvasható, sokszor monoton felsorolásokkal teletűzdelt kéziratos napló ugyanis nem egy tiszt, hanem egy egyszerű közkatona tollából származik.

Az 1864. november 17. és 1867. április 17. közötti eseményeket rögzítő napló szerzőjéről, Lukáts Gyuláról keveset tudni, a Tardy Lajos által az önkéntes hadtest bécsi Kriegsarchivban őrzött törzskönyvei alapján készített összeállításból (Az 1864–1867. évi mexikói önkéntes hadtest magyarországi résztvevői. Hadtörténelmi Közlemények 1990/2. 145–171.) mindössze annyi derül ki, hogy 1843-ban Egerben született és polgári foglalkozása asztalos volt.

 

A 24 oldalas napló Lukátsnak a chapultepec-i palotáról, Miksa császár rezidenciájáról készült sajátkezű rajzával [lásd a közlés legvégén] együtt a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának Újkori Adattárában, Nagy Lajos történész hagyatéki anyagában található.

Megjegyzés: A naplót az eredeti helyesírással közöljük, kisebb javításokat csak ott eszközöltünk, ahol arra az érthetőség miatt szükség volt.   

[A nem a BTM-ből származó korabeli fotókat innen vettük, a képekre kattintva nagyít.]

1864ik év November 17én álotam be a Mexicoi önkéntes vadász csapathoz Budán és 2 napra át vittek a Pesti tránczport házhoz […] 28ik Novemberben be rukkoltam a 10ik vadász századhoz a 3ik szakasz Auguszt Hör keze alá és 1864 Deczember 11ik én Vasárnap este 8 orakkor elmasíroztunk nagy zene és fákja világitás mellett Triesztbe 12 Százan […]

És akkor be száttunk a hajoba és 12 orakkor elindultunk és banda szo és a nagy kiabálás mellett és mán 13ik án csak az eget és a vizet lehetett látni és jötünk 9 nap az az 12:13:14:15:16:17:18:19 és 20. 15ik én éjjel elért a nagy veszél 48 orát tartott és jól meg széditett és ijesztett benünket mind azt hidtük hogy minden bizonyal el veszünk de szerencsére 48 ora mulva a víz meg csendesült és egész 21ikéig mindig csendes vizben jötünk és 1864ik Deczember 21ik én Szerdán reggel 8-9-ora közt szárazhoz jutottunk Spanyolország Gibraltár nevü kikötö városhoz, és ott idöztünk 21 és 22ikéig de minket nem eresztettek ki a szárazra, csak a tisztek mentek ki […]

22ikén Csötörtökön este 7 orakkor el indultunk és jöttünk ismét 14 napot, 28ikán éfél után 9 ora közt el ért megint a nagy veszél még az álombul is felköltött és tartott 6 napig az az 1865ik Január 2ikán Hetfön délután 5 orakkor megnyugodott a veszél minden nap nagyobb nagyobb volt már az 5ik nap azt hitük hogy mingyán egybe fel fordul ez a borzaszto nagy hajo, de a jo Isten meg segitett merd mán 6ik nap mindig csendesül a vész és akkor délután meg is csendesült végképpen és egész 5ik Januarius mindig csendes vizben jöttünk és 1865 Január 5ik én mán látuk a hegyeket, merd azon 14 nap míg jöttünk semi féle hegyeket vagy szigeteket nem látunk még csak más idegen hajot sem csak épen egy közép szerü vitorlás hajot, és azt éppen ekkor látuk mikor mán a vész harmadik napja tartott, meszire nem volt töllünk csak valami 3-4 száz ölnyire és szemünk láttára eltünt fel fordult és el veszett […]

1865ik Januárius 6ik án Pénteken be értünk a szigetben és 7 orakkor kiszáltunk s azon szigetnek neve Szent Martin Afrikának [sic] egy része 20 mérdföld hoszu és 12 mérdföld széles csak hegy és völgybül áll az egész igen nagyon meleg van benne és egészen tiszta fekete nép lakja, és tovább ismét 1865ik Január 8ikán Vasárnap regel beszáltunk a hajoban és el indultunk

7 orakkor regel és 8-9 ora közt egy szegény matrozt a csiga fejbe nyomott és el szédülve bele esett a tengerbe és mire ki akarták volna fogni a nagy habok el nyelték és nem találták és azután tovább ballagtunk 9 napig és 8 éjjel az az Januar 16ikig Január10ikén éjjel elért a legnagyobb vész merd a hajonk ki gyuladt és nagy tüz volt, de szerencsére nagy nehezen el tudtuk nyomni […]

9 nap alatt el hagytuk Jamaika sziget és Virgini szigetét és Havannai Cuba szigetét és 1865ik év Január 16ikán Hetfön délután 3 orakkor végképpen ki száltunk ebbül az unalmas nagy hajobul Veracruz nevü nagy kikötö szép városban Americában és itt maradtunk egész 21ik Januárig és az alatt az idő alatt ki osztogattak mindent a mi egy katonának szükséges és 21ik Januárban utaztunk gözkocsin Khameronban [Camarón de Tejeda] és 22ikén tettük a legelsö marsot gyalog Pasa de mátyoban [Paso del Macho] és 23ikán Portreroban [Potrero Viejo] 24ikén Cordovában [Córdoba] és 25ikén Irozávában [Orizaba] szép nagy királi városban és itt üdöztünk egész 2ik Februárig gyakorlatban jártunk czélt löttünk és egy szoval igen erössen fogtak bennünket és 2ik Februárban Csötörtökön gyertya szentelő napján el masiroztunk Aculcsingoban [Acultzingo] és 3ikán Palmában [Palmar de Bravo] és 4ikén Kañadában [Cañada Morelos] 5ikén Akatingoban [Acatzingo] és akkor éjjel felzavartak bennünket és roppant nagy csatában voltunk és más nap ott maradtunk pihenni és 7ikén tovább masiroztunk Amosokban [Amozoc] és 8ikán be értünk Pueblában a hatodik marsra Szerdán regel 10 orakkor és be kvártélyoztak bennünket a Szent Franczisko nevü kaszárnyában […]


Nagyobb térképre váltás Játék! Gyula a vonaton hagyta pénztárcáját, a térképre kattintva és ott a "mancsot" húzogatva vigye utána Camarón de Tejadából  Peueblá a következő városok érintésével: Paso del Macho, Potrero Viejo (segítség: jelölve van egy kék "cseppel" a térképen), Córdoba, Orizaba, Acultzingo, Morelos Cañada, Palmar de Bravo, Acatzingo és Amozoc! Ha nehezen megy, akkor itt egy kis segítség (a vonattól a piros emberig, vagyis Puebláig). Bónusz-kérdés: Milyen érdekes nevű település található Orizabától nem sokkal délre? Az első helyes hozzászóló ajándéksorsoláson vesz részt! Nyereményt nyerhet játszva.

Zakapoazlai [Zacapoaxtla] nagy ütközetbe 5 mars 1ik Amasokba 2ik nap Napalukában [Nopalucan del la Granja] a 3ik nap Loziánusban [San Luis Atexcac?] a 4ik nap Mazappában [Mazapa/Zacapoaxtla] és a 5ik nap Zakapoaxtában [Zacapoaxtla] vérrel mentünk be az az 1865ik év Február 17ikén Pénteken 11 ora után és egy század francia katona is jött velünk és bizony jól ropogot patogott a fegyver és a golók csak ugy suhogtak a fülünk mellett és az agyuk morogtak de azért mégis be mentünk szerencsésen merd 600 emberbül csak 105 ember eset el és 44 ember sebben esett, és azokbol tobb 500 ember elveset a sebesültekel együtt és egy rése letértünk az utrol be a hegyek közé és ott 4szer ránk támadtak a közellévö kö sziklákról, és Zakapalábán [Zacapala] masirtunk egy jo darabig a nagy erös szolgálat mellett és vigyázat mellett és minden perczben vártunk az ellenséget hogy visza jön […]

És 1ik Márcziusban isméth ránk jöttek de csak egy par lövést tettek és mingyárt visza huzodtak és azután uj erövel 3ik Márcziusban nagy erövel ránk jöttek és ki akartak bennünket zavarni mán az egész város tele volt az ellenséggel és 4 orakkor reggel mán be köszöntöttek a kaszárnya udvarban egy nagy bombával és a nagy trombita és agyu szó riasztasra fel riadtunk és ki mentünk eleibek és mingyán a kaszarnya elött 10 emberünk meghalt és még is ugy délután 4 orára egészen ki zavartuk öket és 72 holtat hortunk ösze a orszagunk embereit és 20 sebesültet és másnap el temettük nagy parádé mellett, és azután ismét még erősebb szolgalat és jo darabig csendben voltunk csak hogy majd minden nap patrolban kellet menni a közellévö hegyekre és 6ik Aprilban 1865 csütörtökön az elesettekért nagy mise volt és gyász napot ültünk a nagy parádéval, és 10ikén ismét nagy templom parádé a Császár részére […]

13ikán el masiroztunk Szacsapolka [Xochiapulco] nevü falut el venni és körbe Fogtuk több század és kizavartuk és az egész falut fel égettük 15ik én este Húsvét nagy szombatján visza mentünk Zakapoaxtába és csendbe voltunk gyenge szolgálat mellett egy pár hétig merd több század volt itt mind azelött 1865 Majus 4ikén mars vizitre ki rukoltunk és 5ikén el masiroztunk visza Pueblában […]

8ik Juniusban 1865ik évben Csütörtökön megérkezett a Császár Pueblában a nagy parádé mellett és este felé akkor nap a neje is meg érkezett és itt maradtak 16 napot az az 23ik Juniusig, 18ikán nagyszerü zászlo szentelés volt és parádé […] ut közben megtámadtak és nagy tüz mellett kéntelenek voltunk fel térni egy magos hegyre Apulka [Estación de Apulco?] nevü faluba menekülni, merd különben mingyájunkat agyon löttek volna, és azután más nap tovább Ohaxlában [Huaxtla/Huahuaxtla] bementünk és az egész falut ki raboltuk, és ott maradtunk 28ik Juliusig 22ikén ismét ránk törtek és az 1 szakaszbol 15 embert elfogtak egy ora járásnyira a hid vártától, és más nap visza eresztették egy ingbe gatyában és fegyver nélkül és töbnyire mind sebet kapott […]

5ikén ki mentünk a közel levö hegyekre patrolban és egy káplárt agyon löt egy köz embere és 6ikán el temettük és azt az embert ki agyon lötte Tomasek nevezetü még akkor nap fejben löttük és még akkor délben el masiroztunk Mazappában és 7ikén szünnap 8ikán tovább Szautlában [Santiago Zautla] és 11ikéig ott voltunk és 11ik Augusztusban el mentünk tüzbe Szacsapolkában de visza kelletett huzodni merd nagyon ropogott a fegyver és mink nem voltunk rá el készülve és 12ikén ujra visza nagyobb erövel és be vettük Szacsapolkát és egészen leégettük és kiraboltuk és ott idöztünk egészen 3 és fél napot […]

1 Novemberben egy fél napi szün idö és még akornap tovább egy jo stácziot Nasandlában [Nauzontla] és 2ikán tovább beértünk Tetella de Cora [Tetela de Ocampo] nevü szép kis városban és ott maradtunk egesz 9ik Novemberig 9ikén el masiroztunk visza felé Szautlának 10ikén Mazappában és 11én Dezitlandban [Teziutlán] és itt maradtunk egész 15ik Novemberig 15ikén el masiroztunk Téra hadienta forro részére Huta malka [Hueytamalco] nevü faluba és 16ikán tovább egy masik sik taborban és 17ikén éjjel tovább Tlapakoja [Tlapacoyan] nevü nagy várost be venni 9-10- ora tájon borzasztoan állott a tüz tehát nem mehettünk be semmi uton modon kéntelenek voltunk viszsza térni Huta malka faluban és 21ik Novemberig itt voltunk és 21ikén ujra el masiroztunk egész uj nagy erövel, de hamar egész nem mentünk be egy fertály ora járást egy kis tábort csaptunk és 22ikén 1865 november 22ikén Szerdán hajnalban neki rohantunk és nagy hurával 12 ora tályban be vettük Tlapakoját de bizony kostálta elég embert mitüllünk is és azoktul is és sok sebesült és itt maradtunk a borzaszto nagy szolgálat mellett egész egy holnapig és 1865ik Deczember 27ikén szerdán el masiroztunk Káldapek [Jicaltepec/Xicaltepec] nevü városban és 4 mars és 30ikán oda értünk és a nagy rio de grando vizén keresztül vittek bennünket a komp hajon és 3 napot itt idöztünk 1866ik Január 4ikén el masirozott a fel század Nautlában igen csinos mezö városban a meleg reszint egesz a tenger mellé és kis ladikban a vizen kelletett patrolban járni és az alatt az idö alatt 1866ik Január 2ikán borzaszto nagy föld indulás volt Káldapekben […]


Nagyobb térképre váltás Bal alulról jobbra fel: Tezuitlán, Hueytamalco, Tlapacoyan, Nautla.

1866ik Április Húsvét 1 napján el masiroztunk Mekxicoban [Mexikóváros/Ciudad de México] 6 nagy mars és ide értünk 6ik Áprillban Pénteken és itt voltunk a borzaszto nagy szolgálat mellet egészen 17ik Juniusig és akkor elmasirozott a század Tolancsingoban [Tulancingo] és onnét minden felé több falukban és tájékokon csatázni például Pauhatlán [Pahuatlán] Ocsimango [Huauchinango] Tresz kruz Csili Oaszka [Huasca de Ocampo] Grandi Acatlán s. t. b. és mindég tüzbe voltunk és sok ember el veszett közüllünk és sebben lettek és utovégre be huzodtunk Tolancsingoban és Szeptember 7ikén Pacsukában [Pachuca] mentünk és itt maradtunk 7ik Oktoberig és 7ikén Reál de Monte [Real/Mineral del Monte] Angol városban az aranybányához mentünk és itt voltunk egész 7ik Novemberig és visza mentünk Pacsukában és ki masiroztunk 13ik Novemberben el masiroztunk Tolancsengoban az egész garnizon 14ikén szün idő és 18ikán az egész Ausztria katonaság ki ezen a részen volt mind el masiroztunk Pueblában és mikor a 4ik stácziot tettük és be mentünk volna Tlaxkálában [Tlaxcala de Xicohténcatl] hát megtámadott az ellenség és jo nagy tüzben voltunk de még is szerencsésen beértünk a városban és itt idöztünk 2 napig az az 20-21 és 22ikén alomasoztunk Pueblában és más nap tovább az az 1866ik év November 23ikán kimasirozott Pueblábul egy jo nagy kolon Szent Endrébe [San Andrés Payuca?] 4 mars és onnét tovább Berottában [Perote] 2 mars és onnét ismét ujra fel Puebla felé Amuzokban egy napi szün idő és tovabb Tepeakkában [Tepeaca] és ott két napot pihentünk és azután visza Pueblában és ott is egy napi szün idö volt és azután tovább Deczember 13ikán Cshulalában [Cholula] és ott vártuk a Császárt hogy meg fog jönni és meg is jött és ki adták 15ikén parancsban hogy rövid idö mulva haza fogunk menni és ki akar itt maradni és ki akar haza menni és egy szer csak jön röktöni parancs Deczember 20ikán éjjel, hogy el kell az ellenség eleiben menni Tlaxkálában és el is mentünk 2 mars és ott egy napi szün idö és másnap ujra visza egy marsra Cshulalában és ott várakoztunk egészen 6ik Januárig és 6ikán éjjel le mentünk Pueblában és fele része fegyvert le adták és 11ikén Januárban el masiroztunk haza felé Orizávában 6 mars és onnét más nap tovább ismét egy kis mezö városban Amatlánban [Amatlán de los Reyes] 17ik Januárban oda értünk és egészen egy holnapig ott várakoztunk az az Február 18ikáig és 18ikán el masiroztunk Veracruzban de gyalog csak 2 mars volt az elsö Portere és a másik Pasa de mátyo és 20ikán be ültünk a gözösben és még akkor délben Veracruzban értünk a tengerhez és 1867ik Februárban 21 Csütörtökön reggel 6 orakkor be száltunk a Hajoban és 3 orakkor szerencsésen el indultunk és jöttünk 45 nap és 44 éjjel 31ik napon szarazhoz jutottunk Gibraltárhoz de ott nem áltunk meg hanem tovább mentünk Africában Algir nevü nagy városban és még jöttünk hát csak kétszer ért el a nagy veszél az elsö csak 24 orát tartott […]

23ikán Márcziusban Spanyol ország Gibraltárhoz értünk de nem áltunk meg csak továb haladtunk Africában és 25ikén este 8-9 ora közt beértünk Africában Algier nevü nagy szép kikötö városban és itt voltunk 3 és fél napot de mink nem száltunk ki merd a tengeri betegséget kellett tartani és meg is azért Pénteken 29ik Márcziusban szerencsésen el indultunk Triestnek és még 8 nap 7 éjjel jöttünk semmi fele veszélünk nem volt és minden felé látunk valami féle szigeteket és ugy még is kiszáltunk Triesztben 1867 April 6ikán szombaton délután 5 ora orakkor és mán 9ikén elindultunk a gozösön Leibachban [Ljubljana] és tovább Budára és 13ik Aprilban végképpen megszabadultam a katonai élettöl és hazajöttem Egerben.

[a térképeken (Google Earth): Karib-tenger, itt járt Gyula Mexikóban, Gibraltártól Egerig]

 


 

 

15 komment

Címkék: mexikó napló tequila forrásközlés


A bejegyzés trackback címe:

https://socialhistories.blog.hu/api/trackback/id/tr40749769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

átmeneti kommentelő 2008.11.30. 19:04:31

Jalapilla, Tlilapan vagy San Anselmo?
Ezek érdekes nevű települések?

átmeneti kommentelő 2008.11.30. 19:06:03

Megjegyzem roppant érdekes a napló.

macskafaraok 2008.11.30. 19:22:24

kesz vagyok, mik vannak... ize, voltak...

nacho libre 2008.11.30. 19:50:56

---Buenos Aires---

Nnah... ez a megoldás!

Mivel ez nem az Argentin fővárost jelzi hanem egy várost a mexikói térképen!

Kérem a nyereményt(:

KiNG 2008.11.30. 20:04:42

Hát ez valami csodálatos! Annak ellenére, hogy elég puritán szöveg, élvezet volt végigolvasni! :)
Nagy kaland lehetett, és még túl is élte! :)

Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2008.11.30. 20:14:50

nagyon jó ez a naplórészlet. Mindig érdekelt volna, hogy az egyszerű emberek hogyan éltek meg történelmi eseményeket. Ez a napló ilyesmibe enged bepillantást. Köszönet az igényes munkáért!

Gajdos Attila · http://www.iqi.hu 2008.11.30. 21:28:38

deep respect a szerzőnek. Jelentem, visszatérő olvasó leszek és erre buzdítok másokat is.

Zahal 2008.11.30. 22:33:58

Az amerikai polgárháborúban pedig több magyar is részt vett a szabadságharcból való kiábrándultságuk miatt, főleg az északiak (unió) oldalán.
Néhányan tábornokok is lettek közülük.
Érdemes lenne az ő naplóikat is (ha van) bemutatni.

Bastille · http://labdabiztos.blog.hu 2008.11.30. 23:50:47

zseniális és puritán.

jövünk még ide, pedig nem szeretem a coronita-t.

heineken, kanizsai....várom a posztokat.

szeretem a kronenbourg-ot is.

na jó, nem.

jmbalogh · http://socialhistories.blog.hu/ 2008.12.01. 01:20:48

Pitufina - mexikoi korutazast nyertel a Google Earth Travel jovoltabol, a reszletekrol majd ertesitunk

énlennék 2008.12.01. 09:21:14

Döbbenet.
140 év.
Mondjuk 3?4? emberöltő
Üknagyapánk is írhatta volna.

milena 2008.12.01. 15:28:29

Ez izgi volt, főleg a hallás után átírt településnevek tetszettek :)

jmbalogh · http://socialhistories.blog.hu/ 2009.05.01. 14:15:39

@zolnaid: @macskafaraok: @The King: @Zsoolt: @tranq: @Zahal: @Bastille: @énlennék: @milena:
@Pitufina: @nacho libre:

Kedves lelkes és hozzáértő kommentelők, hasonló - de nagyobb terjedelmű, 1-2 kötetnyi, és folyamatos - közzétételt találhattok itt:

magyarsvejk.blog.hu/

üdv

Konni 2014.01.11. 02:14:37

Nagy elvezettel olvastam a naplot, koszonet a kozzetetelert. Sok mexikoi varos, helyseg neve ismeros, bejartam a fel orszagot, 5 evig dolgoztam Mexikoban. Jartam Orizababan is, sajnos meg akkor nem hallottam a cameroni legios emlekhelyrol. Olvastam par eletrajzot, tortenetet a mexikoi harcok magyar reszvevoirol. Ez a naplo azert is tetszett, mert egri szuletesu vagyok, ott is jartam kozepiskolaba, a Doboba:)