Az elkövetkező napokban kissé meg fog nőni a sajtóval, könyvvel, olvasástörténettel stb. kapcsolatos bejegyzések száma, sorry. Az egyhangúságot Cselényi Noémi kiváló írása fogja megtörni.

A dokumentumot közreadja: Balogh János Mátyás

A lentebb közreadott forrás, A Nap című budapesti napilap szerkesztőségének 1912-es munkajogi szabályzata („pragmatikája”) azért különösen értékes dokumentum, mert némi betekintést nyújt az újságkiadók és újságírók 100 évvel ezelőtti (egymás iránti) jogaiba és kötelességeibe. Ezen unikális (hasonlót ugyanis nem ismerek a korból) forrás révén talán jobban megérthetjük egy Magyarországon ekkor még csak éppen hogy megszületett szakma belső(bb) viszonyait, azé a közösségét, amely ekkor már úton volt afelé, hogy az általa űzött foglalatosság valóban  hivatássá váljon.

A szabályzat részletesen kitért az alkalmazás és a fizetésemelés feltételeire is, akárcsak a belső fegyelmezés körülményeire. Elöljáróban, afféle kedvcsinálónak a dokumentumhoz,  nézzünk meg egy idézetet (a szabályzat 5. pontját):

„A munkatárs köteles a közönség irányában tapintatos, udvarias előzékenységgel viseltetni. A munkatárs munkájáért ajándékot vagy jutalmat sem maga, sem más részére el nem fogadhat.”

Betartották-e? Maradéktalanul biztosan nem, a lenti forrás (őrzőhelye: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, jelzete: B 331/276) tehát közel sem a „valóságot”, annak csak egy bizonyos keretét adja vissza.

Írta: Perényi Roland

A Budapesti Királyi Büntető Járásíróságnak a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) őrzött iratai (BFL VII. 13. b.) között több olyan büntetőper anyaga található, amely számos, a jegyzőkönyveket kutató történészt megmosolyogtató mozzanatot tartalmaz. A perek többsége apró-cseprő ügyeket, hétköznapi konfliktusokat örökít meg, de találhatunk köztük a 19. század végén már anakronisztikusnak számító eseteket is. Ilyenek például azok a vallás ellen elkövetett kihágási ügyek, amelyekben a vádlottat azért ítélik leggyakrabban kisebb összegű pénzbüntetés megfizetésére, mert az a megszentelt vasárnapi napon dolgozott. Többnyire munka közben rajtakapott fuvarosok lettek az  1879-ben elfogadott kihágási (XL.) törvény 52. paragrafusának áldozatai (ezen paragrafus az 1868. évi LIII. törvénycikk 19., a nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka vasárnapi tiltásáról szóló paragrafusára hivatkozott).

A „bűnesetek” többségét azonban rágalmazási, becsületsértési, illetve kisebb lopási ügyek képezik. A perek leggyakrabban munkahelyi vagy a nyilvános térben keletkezett konfliktusok nyomán keletkeztek. Számos becsületsértési — gyakran könnyű testi sértésig fajuló — ügy származott lovagiassági kérdésből: egy 1899-es perben például Löw Dezső hírlapíró súlyos sértések közepette egy bottal verte fejbe Prónay János magánhivatalnokot, amiért az a vele együtt az Andrássy úton korzózó menyasszonyát és nővérét „fixérozta” (BFL VII. 13. b. 99 B VII 999/3).

A becsületsértési ügyek másik gyakori típusát, a szomszédsági, lakóhelyen belüli vitákat képviseli az itt részletesebben bemutatandó per (BFL VII. 13. b. 3996/94).

A konferencia végső programja - forrás: Gyáni Gábor, 2008.07.04.

MEGHÍVÓ

Írta: Halmos Károly

Ha napjaink egy vállalkozója elolvassa Dr. Légrády Imre adózási ügyét (a forrást lásd itt), nyilván vágyakozva sóhajt föl, bárcsak ő is ilyen viszonyt ápolhatna az adóhatósággal.

Nem véletlen azonban, hogy ma már nem ilyen adózási rendszerünk. A magyar állam adóztatóképessége a dualizmus korában (is) gyönge volt. Természetesen ezek a fajta, erőgépekre alapozott ipari vállalkozások, mint például ez a nyomdavállalat is, valószínűleg több terhet is elviseltek volna, de a magyar gazdaságnak ez a része még viszonylag gyönge volt, s egy a maihoz hasonló modern adórendszert a régi, kézmű jellegű ipar nem bírt volna el.

A századforduló, mely időből ez az irat származik, akár lehetne már modern kor is, de az adózási rendszereknek nagy a tehetetlensége, s lényegi változtatásokhoz nagy politikai változások teremthetik meg a talajt.

Mi is jellemzi ezt a régi típusú adórendszert?

A Légrády Testvérek cég III. osztályú kereseti adójának ügye 1899-ből

Az ELTE Történettudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságtörténeti Programjának műhelykonferenciája

helyszín: ELTE BTK − Kari Tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4., „A” épület, földszint

időpont: 2008. június 6.

UPDATE (2008.09.27. 14:50): lentebb lásd a 2007-es konferencia programját is.

(a képre kattintva nagyítás)